Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 Kik, és miért kezdték el használni a cannabis-t? Hogyan alakult ki a rasztafári mozgalom és ki által? Mi történt a világba, hogy a feketéket  kihurcolták Afrika területéről Amerikába? Amerikai négerek kiszorítása nyomornegyedekbe és gettókba??!...

 Kép

Rita Marley és Hettie Jones

Bob Marley

Életem a Reggae Királlyal
 

 

 

 

 

 

 A lehetőségek

„Bob mellett megismerkedhettem a rasztafári mozgalmat is, ami a jamaikai, pontosabban St. Ann-i születésű Marcus Garvey kezdeményezésére a 20. század elején indult el. Garvey később New York-ba utazott, ahol megalapította az Egyetemes Néger Fejlődés Társaságát (Universal Negro Improvement Association), melynek célja a fekete büszkeség erősítése és a feketék hazatelepítésének támogatása volt.
Voltak jamaikaiak, akik rendkívül hittek Garvey próféciájában miszerint eljön majd egy afrikai uralkodó, aki képes lesz lerázni a gyarmatosítás igáját a feketékről, és hitték, hogy ez az ember Etiópia uralkodója  I. Hailé Szelasszié. Szelasszié eredeti neve Rassz Tafari, követőit és istenítőit rasztafáriknak, vagy röviden rasztáknak hívjuk.
A hatvanas éveket megelőzően Jamaicán kívül senkise tudta, kik azok a raszták. Jamaicában az emberek feketeszívűeknek tekintették őket, akik csatornákban élnek, és folyton gandzsát szívnak. Az emberek féltek tőlük, mert úgy hitték, hogy gyereket lopnak. Hajukat nem vágták le és ki sem egyenesítették, hagyták hadd nőjön magától fürtökben, ami angolul a dreadlock elnevezést kapta. A dread (félelmetes) szó, amit ma sok más értelemben is használnak, a jamaikai gyarmati uralom ellen lázadó rasztafári mozgalom nyomán terjedt el, amikor is az volt a kérdés: „Ki a félelmetesebb?”
Jamaicában a szülők rémálmukban sem látták volna szívesen gyermekeiket raszták között. Az emberek úgy gondolták, hogy a követők szükségszerűen naplopókká válnak, és amellett, hogy gandzsát szívnak, nem is étkeznek rendesen, nem mosnak se hajat, se fogat. Csak a legrosszabbat emelték ki velük kapcsolatban, és noha az emberek szívük mélyén egyetértettek a fekete büszkeség üzenetével, mégsem hozták szóba azt, hogy a raszták valójában békét, szeretetet, megértést és igazságot hirdetnek és mindemellett elutasítják a fájdalmat és az erőszakot.
A hatvanas években a fekete öntudat kezdett megerősödni a világon mindenütt. Az Egyesült Államokban nemcsak a fekete gyönyörű szlogen,hanem a fekete erő jelszó is napvilágot látott. Ezek a dolgok hozzánk is eljutottak, ennek hatására kicsi fekete öklöket faragtak fából…
….De miután abbahagytam a hajam vasalását, a nénikém elkezdett aggódni, hogy biztosan én is szívtam azt a cuccot, azt a szörnyűséget, ami mindenkit megbolondít, és börtönbe taszít!...Szerettem szívni, csupán azért, mert lehűtött, ellazított…

…Amikor például Bob bemutatott pár idősebb rasztának, néhány találkozás után megértettem, hogy hogyan gondolkoznak, és meggyőződtem arról, hogy igazat szólnak. Az egész olyan hihetőnek tűnt; nemcsak a füvezésről szólt, sokkal inkább egy filozófia volt, amely magában hordozta a történelem nyomait. És ez volt az, ami igazán felkeltette az érdeklődésemet. Az a történelemszemlélet, amelyről annak idején nem tanultam az iskolában.”…

A rastafarizmusról

A rasták nagyon vallásos emberek. Vallásuk alapja a kereszténység, s útmutatójuk a Biblia.A rasták elképzelése szerint ha fehér embernek fehér istene van, akkor a feketéknek is van saját, fekete istenük, akit Jah-nak hívnak. Az igazi rasták csak vegetáriánus ételeket fogyasztanak, minden fuszer /só, bors.../ mellozésével, és inni is csak természetes italokat, elsosorban teákat isznak, melybol kitunik, a rasta vallás egyik legfobb alapeszménye, a természet tisztelete, és a természettel való harmónia.

A rastafarizmus nevét Ras Tafariról, Haile Selassierol I. -ról kapta, aki Etiópia császára volt /nem mellékes tény, hogy a Bibliai Dávid királynak egyenes ági leszármazottja/. A rasták benne látták az élo fekete istent. Ras Tafari nem volt rasta, csupán egy igen vallásos keresztény ember, aki társadalmi rangja ellenére nem feledkezett meg az elesettekrol, a szegényekrol. Selassie halálakor az egész rasta társadalom megrendult, és nem akarta elhinni, hogy meghalt az istenük, s úgy vélték, hogy mindez csupán a média cselszövése, babylon megtéveszto ármánykodása. Selassiet halála után sem feledték a rasták, s O úgy él tovább, mint aki a császárnével Zion hegyének /ahol majd a végítélet napján a zsidók és a keresztények újra egyesülnek/ legmagasabb csúcsán ülve várja az igazság órájának eljövetelét, s akkor alászáll, és ismét a rasták élére áll. Ras Tafari oroszlános gyurujét Bob Marley örökölte. A rasták jelképrendszerében az oroszlánábrázolás Selassiet jelképezi, a nagy császárt,Júda hódító oroszlánját,a mindenség királyát, míg az Etióp trikolor zászló színei a vörös a mártírok vérét, az arany az anyaföldet míg a zöld Etiópiát jelképezi. A rasta jelképek között még a fekete szín is megjelenik, mely a rasták borszínét, és fekete Afrikát szimbolizálja. A rasta hajviselet is szimbólum, Judea oroszlánának szimbóluma.

A rasták legfobb célja a tökéletes életvitel, mely harmóniában van a természettel, valamint a Babylon elleni küzdelem fel nem adása semmi áron. Babylon a feketék elnyomását, a globalizációt jelképezi. A rasták nem fehérellenesek, csupán egyenrangú bánásmódért küzdenek. A Jamaicai rasták 98%-a afrikai származású, így a fo célok sorában az Afrikába, Etiópiába való visszatérés a legfobb.Erre a célra Jah Ras Tafari még életében egy nagy földterültet kijelölve a hazatéro rastáknak adományozott , de eltekintve pár családtól nem nagyon telepultek vissza Jamaicából, mivel inkább szellemi mint fizikális visszatérésrol van szó a rastafarizmusban.

Etióp Afrika szerepe

Afrikát, különösen Etiópiát a rasták földi mennyországnak tartják. Nem hisznek a halál utáni életben, vagy a pokolban, mint más vallások. Hiszik, hogy Jah küld egy jelet, és segít a feketéknek visszatérni Etiópiába, az anyaföldjükre. Jóllehet Selassie előbb halt meg, minthogy ez létrejöhetett volna, de a rasták Afrika iránti vágya nem csökkent. Etiópia a raszták paradicsoma a Földön. Nyelvükön úgy nevezik "Zion". Itt nincs túlvilág vagy pokol, ahogy a keresztények hiszik. A raszták úgy hiszik, hogy őseik vétkeztek Jah (Isten) ellen, és ez vitte őket rabszolgasorsba a nyugati világban.

 

Kép "Mikor hallom egy korbács csattanását, megfagy a vérem,
visszaemlékszek amikor rabszolgaszállító hajókon
kegyetlenkedtek a lelkivilágunkkal."

                                           /Bob Marley/

 

 

Garvey főleg Vissza Afrikába mozgalom (Back-to-Africa) előmozdításával tett szert hírnévre, amely az Afrikából behurcolt embereknek ígért őshazájukba való visszatérést. A mozgalomból később több másik bontakozott ki, a Nation of Islamtól kezdve a Rasztafári mozgalomig, amely prófétának kiáltotta ki Garveyt. Garvey szerint az afrikai származásó emberek feladata Afrika „megváltása” és az európai gyarmatosítók kiűzése.

Garvey és a raszták

Kép
A rasztafariánusok Garveyt prófétának tekintik, néha még Keresztelő Szent János reinkarnációjának is. Ez részben annak köszönhető hogy az 1920-as években gyakran hangoztatta: "Look to Africa, when a black king shall be crowned for the day of deliverance is at hand!"

Eszméi nagy hatással voltak a rasztákra, akik minden állítását Hailé Szelassziéra vonatkozó próféciának tekintették.

A korai raszták csatlakoztak a jamaikai Back-to-Africa mozgalmához. A korai mozgalomra hatással volt az Afro-Athlican Church független rasztapárti mozgalom is, amelynek vallási nézetei a Holy Piby című könyvben voltak összefoglalva – ez is prófétának tekintette Garveyt.

Ebből következik, hogy a rasztafariánus mozgalom tekinthető a garveyi filozófia leszármazottjának is. Nézetei nagy hatással voltak a rasztákra ls gyakran hallhatók a reggae zenében.


I. Hailé Szelasszié


Kép Etiópiában 1928. október 7-én Ras Tafari Makonnent császárrá választották, illetve a királyok királyává 1930. november 2-án vált a császárnő halála után. Nevét ezután Haile Selassie I -re változtatta. Haile Selassie, Dávid 225. utódjának, valamint Salamon király és Sába királynő örökösének számít.

Az eseményt Jamaikában Garvey hívei jelzésnek vették: "eljött a fekete király?" – kérdezték sokan. Nem kevesen voltak, akik Garvey jóslatainak beteljesülését látták Haile Selassie-ben, és istenként tisztelték. Megalakult egy vallásos csoport, mely magát a császár polgári neve után, "Rastafarians"-nak nevezte. Többek között azt is vallották, hogy a feketék az ősi izraeliták reinkarnációi, hogy Haile Selassie az élő isten, hogy Etiópia a menyország, hogy Jamaika maga a pokol valamint, hogy a feketék a fehéreknél magasabbrendüek, és hamarossan ők fogják a világot irányítani, továbbá, hogy a császár és Isten, Haile Selassie a közeljövőben kezdeményezni fogja visszavándorlásukat Etiópiába.
A Rasztafári vallás rengeteg követőre talált a gettókból, hiszen rengeteg feketének vissza adta az önbecsülését, és a reményét egy szebb jövőre. Az Afrikába álmodott visszatérés azonban soha nem következett be mivel Haile Selassie személyesen végül csak 1966 -ban látogatott el Jamaikára, ahol százezrek várták jövetelét. Haile Selassie meglepetésre azonban nem nyilatkozott sem a Rasztafárizmusról, sem saját isteni mivoltáról. Elterjedt a hír, hogy a császár titokban ennek ellenére egy komunikét adott át néhány jeles raszta-vezetőnek, miszerint a visszatérésre csak akkor kerülhet sor, ha Jamaika először felszabadítja magát a neokolonializmus rablásai alól.
Ezzel a Raszta-vallás egy konkrét pontja – miszerint a visszatérés oldja majd meg az élet problémáit – megsemmisült, hiszen az Afrikába való visszatérés egy meg nem nevezett távoli időpontra tolódott. Pár évvel egy palotaforradalom után, 1975. augusztus 27-én, hatalom nélkül, megalázottan hunyt el Haile Selassie. A jamaikai rasztákat ez azonban nem zavarja, szerintük "you nuh cyan bury Jah (you can't bury Jah)", azaz, Jah-t nem lehet el temetni.

"A rastafari egy forradalmár dolog
Nem lesz intim és nem tűri el, hogy megvegyék
Egyedül harcol a zenéjével"

                                                 /Bob Marley/